Híres cukrászok és cukrászdák



DOBOS JOZSEF


Dobos C. József (Pest, 1847. január 18. – Budapest, 1924. október 10.) magyar cukrász, szakácsmester, szakíró, szakácsdinasztia leszármazottja, apja mellett, majd az Andrássy-családnál tanult. 1878-ban nyitotta meg csemegeüzletét Budapesten, ahol saját készítésű ételeket is árult. 1884-ben alkotta és az 1885-ös kiállításon mutatta be a Dobos tortát, mely azóta világszerte ismertté vált. Az 1885-ös és 1896-os kiállításon pavilonja volt, üzletét 1906-ban adta fel. Vagyona nagy részét hadikölcsönbe fektette, s így szegényen halt meg. Műveltsége révén közmegbecsülésnek örvendett, sok neves barátja volt. Gazdag könyvtárral rendelkezett. (Forrás: Wikipédia)
Honnan indult a történet?
Dobos hírnevét - Gundelhez hasonlóan - egy édesség megalkotásával, kitalálásával alapozta meg, melynek receptjét 1906-os nyugdíjba vonulásáig megtartott magának. A Dobos torta, hisz mi másról is lenne szó, a magyar cukrászatban a sütik sütije, a legek lege! Nem csak egy egyszerű torta, ma már fogalom.

Dobos C. József tortájával egy teljesen új készítési módot talált ki az akkor szokásos eljárások helyett, mely világviszonylatban hatalmas gasztronómiai újításnak számított. Amikor először elkészítette, célja az volt, hogy olyan tortát alkosson, amely az akkori kor kevésbé fejlett hűtési technikája mellett is hosszú ideig eltartható és élvezhető maradjon.

A tortát a nagyközönségnek először 1985-ben az első Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatták be, persze óriási sikerrel. Az újdonság első kóstolói között ott volt az akkori magyar uralkodó pár, Sissi, azaz Erzsébet királyné és I. Ferenc József, osztrák császár, magyar király is.


Ropogós karamell, csokoládés vajkrém és könnyű piskóta...
A torta bemutatása lázba hozta egész Budapestet, annak ínyenceit, cukrászait, vendéglőseit egyaránt. Még a nagyhírű Gerbeaud-t is megelőzte vajkrémes tortájával. Sokan próbálták utánozni, sikertelenül!

Dobos egyébként az 1885-ös kiállításon egy borsos árakkal működő vendéglőt üzemeltetett, mely a tortán kívül más, újdonságnak számító tartósított ételeket, készítményeket is felvonultatott kínálatában, például spárgát, cukorborsót, szarvasgombát, lúdmájat, balatoni fogast, tokaji ecetet és vadhús ecetet.
A siker

Nem a karamelldob miatt Dobos...
A Dobos torta ezután vált ismertté itthon és külhonban egyaránt, és nyugodtan mondhatjuk, meghódította szinte egész Európát. Más volt, mint a kor hagyományos, emeletes, felcicomázott tortái. Kitűnt azok közül egyszerű eleganciájával. Másik titka a vajkrém volt, amit abban a korban még nem ismertek, a kor édességei főzött krémekkel és tejszínhabbal készültek. A vajkrém volt hát Dobos nagy találmánya. Mind a tortában lévő csokoládés vajkrém, mind pedig a tészta különleges piskótája Dobos újítása volt. A hagyomány szerint az édes vajkrémre a vajat köpülő fiú tévedése vezette rá a mestert (érdekes, a fiú neve nem maradt meg a köztudatban), aki só helyett véletlenül cukrot tett a köpülő edénybe. A cukrászmester az így elrontott vajból alkotta meg remekét.

Dobos C. József remekművével beutazta egész Európát. Mindenhol bemutatta, de receptjét szigorú titokként féltve őrizte. Bármerre próbálkoztak a cukrászok a torta elkészítésével, sikertelenül próbálták megfejteni a torta titkát. A tortákat Dobos cukrászüzeméből társzekereken, sózott jég között szállították Nyugat-Európa jelentősebb nagyvárosaiba.
Közkinccsé vált

A cukrászmester szakácskönyve
Dobos 1906-ban nyugdíjba vonult. Tortája receptjét ekkor átadta a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek, azzal a kikötéssel, hogy azt bármelyik ipartestületi tag szabadon felhasználhatja. Önzetlen gesztus volt. Dobos, túl azon, hogy nagyműveltségű és nagyhírű cukrász, szakács volt, szakíróként is remekelt. Talán legismertebb műve az 1881-ben napvilágot látott Magyar-francia szakácskönyve, mely hű tükre korának, ízig-vérig franciás. Szerepel benne az ételek párolása, a zöldségfélék kifinomult használata, előkészítési és tárolási módokat tartalmaz. A receptek mindkét nyelven szerepelnek benne, így szinte észrevétlenül honosodtak meg nálunk is, a rolád, kotlett, pommes-frites kifejezések, valamint váltak konyhánk részeivé például a szószok, mártások.
A Dobos torta eredeti receptje

„1 db 22 cm átmérőjű tortához kell 6 db piskótalap. Receptje: 6 tojássárgáját jól kikeverünk 3 lat (5 dkg) porcukorral, 6 db tojásfehérjét felverünk habnak, jó keményre, 3 lat (5 dkg) porcukorral, utána összekeverjük a kikevert sárgáját, 6 lat (10 dkg) liszttel és 2 lat (3 és fél dkg) olvasztott vajjal. Egy tortához szükséges krém összeállítása: 4 db egész tojás, 12 lat porcukor (20 dkg) 14 lat (23 és fél dkg) teavaj, 2 lat szilárd kakaómassza (3 és fél dkg), 1 lat vaniliáscukor (1,7 dkg) 2 lat kakaóvaj (3 és fél dkg), 1 tábla csokoládé (20 dkg). A fenti 4 tojást, 12 lat porcukrot gázon felverünk és ha meleg, addig keverjük a gázról levéve, amíg ki nem hűl. 14 lat vajat jól kikeverünk, 1 lat vaniliáscukrot teszünk bele, 2 lat olvasztott kakaóval és 2 lat olvasztott kakaóvajjal összekeverjük, a 12 lat felmelegített puha állapotában levő táblacsokoládét is. Ezután a hideg tojásos masszával összeöntjük és jó átkeverés után 5 lapot összetöltünk, a hatodikat áthúzzuk dobos cukorral és 20 részre vágjuk. ”

Forras : innen

GERBAUD LEGENDA

A Gerbeaud-legenda Kugler Henrikkel kezdődik, aki egy soproni cukrászcsalád harmadik nemzedékét képviselte. Tanuló és vándoréveiben tizenegy városban, köztük Párizsban gyarapította szakmai ismereteit.
1858-ban alapította meg cukrászatát a mai József nádor-téren.


"Máris sok előkelő társaságot fogad ízléses szalonjában, hol a kitűnőleg szolgáltatott chinai és orosz théán kívül a theasütemények egy különös nemével Pesten a legjobb fagylaltot lehet enni." Ez a nevezetes fagylalt nyáron az üzlet előtt, az utca kövezetére állított asztaloknál volt fogyasztható. Pesten először!

Kugler Henrik 1870-ben áttette székhelyét a mai Vörösmarty térre, amivel az az akkori "város közepébe" került. Kugler habos, csokoládés kávéja, különleges likőrjei, valamint cukor-bonbonjai vonzották a közönséget. A Kugler-torták és mignonok nagyon keresettek voltak, ezeket nála csomagoltak először papírtálcára. Kugler neve évtizedekkel halála után is megőrizte vonzerejét, gondoljunk csak József Attila Kedves Jocó! című versére: "De szeretnék gazdag lenni, ..., S öt forintér kuglert venni.". A mignon a magyar fővárosban ugyanis átkeresztelődött itteni meghonosítója nevére.


Kugler Henrik 1882-ben Párizsban ismerte meg Gerbeaud Emilt, s mivel utóda, akinek átadhatta volna addigra elhíresült cukrászdája vezetését, nem volt, két év múlva Budapestre hívta őt, mint leendő üzlettársát.
Emil Gerbeaud 1854-ben, az akkor még Franciaországhoz tartozó Genfben született, apja és nagyapja is cukrászok voltak. Ifjú korában beutazta Angliát, Franciaországot és Németországot, majd Saint-Etienne-ben telepedett le. Feleségül vette Ramseyer Esztert, egy saint-imiér-i csokoládégyáros lányát. A későbbiekben öt leányuk született.

1884-től Gerbeaud Emil már az új tulajdonos, akinek tehetségét és vállalkozó kedvét az üzlet eredményekben gazdag múltja is ösztönözte. A segédek számát tízről hatvanra emelte, rajtuk kívül tizennyolc-húsz elárusítónőt, húsz csomagolónőt és öt szállítót is alkalmazott. Számos újítást vezetett be. A cukrászda választékát különleges, új termékekkel bővítette. Vajas, párizsi és hasonló különleges krémeket, több, mint százféle teasüteményt, csemegecukorkákat készített. Mint chocolatier, azaz csokoládé-készítő mester, ő honosította meg Magyarországon a macskanyelvet és a konyakosmeggyet.


Üzemét gépesítette, a XIX. század végén már 150 alkalmazottal dolgozott, akiknek jelentős része azért jött külföldről, hogy Gerbeaud-nál képezze tovább magát. "A régi magyar cukrászatot új fejlődési irányba terelte, és ezzel a magyar iparnak dicsőséget és elismerést szerzett" – írták róla kortársai.

Gerbeaud Emil szakmai igényességgel törekedett arra, hogy készítményeit minőségükkel és tetszetős kiállításukkal vonzóvá tegye a vendégek számára. Saját tervezésű, jellegzetes, művészi dobozokban árusította változatos termékeit.

A "Gerbeaud" név hamarosan fogalommá vált, bár Gerbeaud Emil jó üzleti érzékkel még hosszú évekig "Gerbeaud - Kugler utóda"-ként nevezi cukrászdáját.

Az 1885. évi Budapesti Országos Kiállításon még Kugler Henrik szerepelt az úgynevezett Királycsarnokban, amelyet a Milleniumi Kiállításra Gerbeaud Emil kibővített és fényűzően berendezett. A kiállítás legnagyobb kitüntetését, díszoklevelet kapott. 1897-ben megkapta az Országos Iparegylet aranyérmét. Az 1898. évi brüsszeli és az 1900. évi párizsi világkiállításon már mint zsűritag szerepelt. Egyetlen svájci-magyar cukrászként büszkén viselhette a francia becsületrend szalagját is.
Gerbeaud pályafutása rohamosan ívelt felfelé. Munkásságának 25. esztendejében, 1909-ben, a Budapesti Székesfővárosi Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületének közgyűlésén Gerbeaud Emilt az Ipartestület örökös díszelnökévé választották. Gerbeaud Emil és felesége ugyanebben az évben 6000 koronás ösztöndíj - alapítványt létesített: "melynek kamataiból évenként egy cukrász, cukorkakészítő vagy csokoládégyáros alkalmazott … szakmájában való tökéletesedése céljából külföldi tanulmányútra kiküldessék".

A cukrászda mai arcát az 1910. évi nagy felújítás során nyerte el, - akkor még - Gizella téri belső berendezésének terveit Darilek Henrik, korának jelentős iparművésze készítette. Többféle nemes faanyagot, márványt és bronzot használtak fel. A mennyezetet XV. Lajos korabeli rokokó mintázatú stukkók díszítik, a csillárok és a falikarok Mária Terézia stílusában készültek. A Kugler idejében már meglévő csavart lábú francia asztalok mellé Gerbeaud a párizsi világkiállításról szecessziós asztalokat hozatott. A Gizella téri üzletről 1917. januárjában ezt írták: "ama egyetlen budapesti hely, amelyet szilárd sziklaként még a háború viharos hullámai sem bírtak megingatni". A nehéz háborús éveket átvészelve Gerbeaud Emil 1919. november 8-án hunyt el.

Felesége egészen 1940-ig vett részt az üzlet vezetésében, megőrizve annak magas színvonalát. Tőle így búcsúztak a kortársak: "Nem ül ott többé tejszínhab-fehér hajával, selyemruhájában a kassza mögött, hogy ellenőrizze, szabályszerű és ízléses-e a habos kávé a nemes porceláncsészében, és hogy eléggé ragyog-e az ezüsttálca csokoládé alatt".
Gerbeaud Emil érdekes és színes egyéniség volt. Szakmai sikereinek titka abban rejlett, hogy szigorúan ügyelt készítményei minőségére, tetszetősségére. Megesett például, hogy saját kezűleg roncsolta szét a puncsos mignonokat, ha azok színárnyalata nem volt számára megfelelő. Hivatása művésze volt.

Pompás üzletébe francia szellemet és párizsi hangulatot varázsolt, az arra akkoriban amúgyis fogékony pesti közönség ízlését fejlesztve. Megjelenésre elegáns, természetre nagyvonalú és előzékeny volt. Kortársai tanítómesterükként tisztelték, hírneve szinte az egész világot bejárta.

1948-1984-ig a "Vörösmarty" nevet viselte a patinás cukrászda, mindvégig gondosan őrködve a minőségen és ápolva a hagyományokat, megtartva a világhírnevet.


1984. márciusától a budapesti belváros szívében ismét ott ragyog a bejárat fölött a "Gerbeaud" felirat.
Az új tulajdonos 1997-ben, egy teljes évig tartó rekonstrukcióval – miközben egyetlen napig sem volt zárva a cukrászda – felújíttatta, és ha lehet, még szebbé varázsolta, mint valaha volt.

A Gerbeaud vezetői által alapított Gerbeaud Gasztronómia Kft. 2004 óta vezeti a Gerbeaud Házat. A magyar tulajdonosok elkötelezettek a minőség és a haladás útján, mely a töretlen népszerüség egyik titka. A Gerbeaud jelmondata ma lehetne a hagyomány és innováció találkozása.


A Gerbeaud Ház a Vörösmarty téren ma a vendéglátás szinte valamennyi műfaját kínálja. Csábító süteményeket, megkapó, századeleji hangulatot a Cukrászdában, saját hentes által készített ételeket a Bistroban, ínycsiklandó gourmet ízeket az 1 Michelin csillagos Onyx étteremben és Budapest legsokoldalúbb rendezvényhlyszíneit a Ház termeiben.
Az elmúlt majd másfél évszázad alatt a Gerbeaud Cukrászda falai között vendégként megfordult a társasági élet színe java és a politikustól a művészig szinte minden híres ember, aki akár rövid időre is a magyar fővárosba látogatott. Néhány impozáns név a vendégkönyvből: Erzsébet királyné, Deák Ferenc, Liszt Ferenc, György és Edward angol királyok, még trónörökösként, Josephine Baker, a közelmúltból Diana hercegnő, Beatrix holland és Erzsébet angol királynők, Franz Vranitzky korábbi osztrák kancellár, Vacláv Hável volt cseh elnök, a sztárok világából pedig Madonna, Ralph Fiennes, Melanie Griffith, Antonio Banderas, Brad Pitt..

Zserbó – Gerbeaud Emil eredeti receptje:


Hozzávalók:
A tésztához:
60 dkg finomliszt,
30 dkg vaj vagy margarin,
1dl tej,
1,5 dkg élesztő,
 0,5 dl rum,
 10 dkg kristálycukor,
2 tojássárgája,
szódabikarbóna,
csipetnyi só

A töltelékhez:
40 dkg darált dióbél,
40 dkg sárgabaracklekvár,
30 dkg kristálycukor

A tészta lekenésére:
 1 tojássárgája

 A tetejére:

16-18 dkg étcsokoládé

vagy

12 dkg cukor
4 evőkanál kakaópor
4 evőkanál víz
1-2 dkg  vaj


A tésztához a lisztet a vajjal elmorzsoljuk, a tejet meglangyosítjuk és az élesztőt belemorzsoljuk. Kb. 10 percig így hagyjuk, ezalatt kissé felfut. Közben a rumot is meglangyosítjuk, majd a cukrot beleszórjuk, ezután az élesztős tejjel együtt a liszthez öntjük és a tojások sárgájával, fél mokkáskanál szódabikarbónával meg a sóval tésztává gyúrjuk. Letakarva legalább egy órára hűtőszekrénybe tesszük.


A diót a lekvárral meg a cukorral összekeverjük. A tésztát három részre osztjuk és egyenként nagy tepsi nagyságú lappá nyújtjuk. Az egyiket kivajazott tepsibe fektetjük, majd a diókrém felét rásimítjuk. Erre kerül a második tésztalap. A maradék diót rákenjük, majd a harmadik tésztával befedjük.


A tojássárgájával megkenjük, villával megszurkáljuk és 45 percig pihentetjük. Előmelegített sütőben a közepesnél valamivel kisebb lánggal 45-50 percig sütjük. A tepsiben hagyjuk ki hülni.


A csokoládét vízgőz fölött felolvasztjuk, megvárjuk amíg langyosra hűl a tésztára öntjük és elsimítjuk. megvárjuk amíg megdermed, majd szeletekre vágjuk.

Vagy pedig az alábbi csokimázzal fedjük be. Én ezt jobban szeretem



Csokimáz


A cukrot, a kakaót, és a vizet összekeverjük, kis lángon kevergetve addig főzzük, amíg a cukor el nem olvad, majd azonnal belekeverjük a vajat.
(Amennyiben több zsiradékot teszünk hozzá, lágyabb, krémszerű bevonót kapunk, és nem fog teljesen megszilárdulni.)
A folyékony masszát a tésztára terítjük, és hűvös helyen hagyjuk megkötni.



Forras : innen...
Az eredeti recept forrasa :innen ..


 
 RUSZWURM VILMOS


932 tavaszán előkelő cukrászinas jelentkezett a Ruszwurm cukrászdában: Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter leány, Blanka, aki fél évig szorgalmasan tanulta itt a cukrászatot. Amikor elérkezett a vizsga ideje, Spelter Henrik az Ipartestület elnöke tette fel a kérdéseket. A fagylaltkészítés receptjére kerülve a sor, a felsorolt hozzávaló mennyiségén (egy liter víz, egy kilogramm cukor, egy kilogramm áttört gyümölcs) az elnök elcsodálkozott. Megkérdezte a tanítvány tanítómesterét, Tóth Ferencet, aki helyeselte Blanka válaszát. A nagy kételkedés ugyanis a fagylalt összeállítására vonatkozólag azért volt, mert túl sűrűnek tartották ahhoz, hogy megfagyjon. Másutt az egy liter víz helyett nyolc-tíz liter vizet használtak. Ugyanakkor a másik vizsgabiztos, Szikora József is hitetlenkedett és vitatkozott Ruszwurm bácsival a fagylalt összetételén, mire az öreg mester így szólt Szikorához:

"Hallja, fiam, maga még a világon sem volt, amikor én már ezt így készítettem."
A jól sikerült vizsga után a cukrászda belső helyiségében volt a bankett, és a bárónő megkapta a Cukrász Ipartestülettől a cukrászsegédi munkakönyvet. Még három női tanuló volt, és ez ritkaságnak számított abban az időben. 1940-ig a cukrászok közül egyedül Tóth Ferenc kötött szerződést női tanulókkal és készítette fel őket a segédvizsgára: Jakus Juliannát Esztergomból, Mérő Ágnest Járosdról, Vendrei Erikát Badacsonyból és a mester leányát: Tóth Ilonát.


Tóth Ferenc három fióküzletet is nyitott, és már autón szállították a rendeléseket. Az egyik üzlet a Mészáros u. 10. szám alatt, a másik a Hegyalja út és a Budaörsi út sarkán, a harmadik a Lukács fürdővel szemben volt. 1936-ban Ruszwurm Vilmos nyolcvannégy éves korában elhunyt. A magyar cukrászok nesztorának halála a társadalom széles köreiben őszinte részvétet keltett. A temetésen megjelent a cukrászok ipartestületi elnöke, Spelter Henrik, aki megindító szavakkal búcsúztatta Ruszwurm Vilmost. Méltatta emberi értékeit, kiváló szaktudását, érdemeit, amelyek a nagy népszerűségét megszerezték neki. A cukrász dalkör gyászdalokkal búcsúztatta. Leánya, Ilona a családjával együtt vissasszaköltözött a házba, Ruszwurm Rezső pedig eladta Tóth Ferencnek az örökségét: a házrészét és a cukrászdát a névhasználati joggal együtt. A második világháború Tóth Ferenc becsületes munkájának eredményét is romba döntötte. 1945-ben, az ostrom után újra kellett kezdeni nagy nehézségek árán, szorgalmas munkával az üzlet felvirágoztatását. Amikor az eltelt néhány év után, régi híréhez méltóvá vált a cukrászda, 1951. február 20-án államosították.


Forras :innen

 AUGUSZT JOZSEF

Az Auguszt Cukrászda egyike Budapest híres, patinás cukrászdáinak, ami ma három helyen is üzemel.



Buda központjában, a Fény utcai piac mellett található az egyik, immár több mint fél évszázada. A belvárosban, az Astoria közelében, egy műemlékház udvarán, is van egy szalon-cukrászda. A farkasréti temető mellett van a harmadik, egy ősgesztenyefákkal körülvett helyen, nagy kerthelyiséggel. Antik belső berendezése van, ahol klasszikus zene szól.

Tortenete:

Az Auguszt cukrászda története 1870-ben kezdődött, amikor Auguszt Elek „czukrászati” engedélyt kért Budán és megnyitotta kis tabáni boltját. Fia, Auguszt E. József (1875-1948) 1892-ben vizsgázott a szakmából a Gizella téri Vikus Cukrászdában. 1896-os millenniumi ünnepségeken Auguszt E. József aranyérmet nyert egy cukorból készült szoborkompozícióval.
1905-ben átvette az üzlet irányítását. 1910-ben Auguszt E. József bérbe vette a Budai Polgári Kaszinót. A család 1916-ban új üzletet nyitott a Krisztina körúton. 1942-ig Auguszt E. József és felesége fényűzően berendezett cukrászdát vezetett, amit a budai Gerbeaud-ként emlegettek. 1922-ben megvásárolták a későbbi Auguszt pavilont (Hidegkúti út). 1932-től Auguszt Elemér Lisszabonban, majd Londonban tanulta a szakmát. 1945-ben egy bombatalálat tönkretette a Krisztina téri házat. 1947-ben a cukrászda újra megnyílt. 1948-ban Auguszt Elemér vette át az üzlet irányítását. 1951-ben államosították, és a családot kitelepítették Budapestről.
1957-ben a piaccal szemben megnyitották a Fény utcai üzletet. 1988-ban Auguszt József vette át a cukrászda irányítását. 1999-ben Auguszt Olga a belvárosban megnyitotta a második cukrászdát. 2001-ben nyílt meg az Auguszt Pavilon a Farkasréti téren. 2011 ben az Auguszt család elnyerte a Magyar Örökség díjat.

Forras : innen ...


LUKACS CUKRASZDA

A Lukács Sándor alapító cukrász egy kis budapesti üzemben kezdte meg működését. Az 1880-ban épült házat - amiben a cukrászda ma is üzemel - Hauszmann Alajos tervezte. A neoreneszánsz épületet 1912-ben Novák Imre tervei szerint átalakították át. Ekkor költözött be az iparművészetileg védett berendezésű cukrászda az Andrássy úti házba, a Budapesti Bábszínházzal szembe.


A 20. század első felében vált igazán a közkedveltté és ismertté. Hamar a pesti értelmiségiek kedvelt helyévé vált, majd 2. világháború után eleganciát sugárzó exkluzív megjelenésével, és minőségi termékeivel a "Különlegességi Cukrászda" címet is kivívta magának. A rendszerváltás után hanyatlásnak indult, 1996-ban felújították, de régihez hasonló fényét csak nemrég nyerte vissza. Még sokáig töltötte be a közéleti szereplők, művészek, értelmiségiek kedvelt találkozóhelyének szerepét.



Ma leginkább külföldiek látogatják, kevés magyar szót hallani. Az épületben működő bankot sajnos a cukrászdán keresztül lehet elérni, ez meglehetősen rontja a hely hangulatát. Süteményeik helyben készülnek - válogatott alapanyagokból - és rendkívül drágák. Egy szelet torta 1200-1700 forint körül mozog. Sokaknak csalódás a mai formájában a cukrászda, legfőképpen a magas árak és a régi, jó kávéházi hangulat hiánya miatt. Helyben sütött pékáru, sütemény, bonbon, kávékülönlegesség, reggeli és ebéd várja a betérőket.

A Kieselbach aukciósház árverésre kínálja Rippl-Rónai József (1861 - 1927) színes ceruzával készült rajzát, mely a Lukács cukrászdában társalgó férfi és nőalakról készült 1916-ban...

 Forras : innen...

SZAZEVES CUKRASZDA-GYULA

A Százéves cukrászdát 1840-ben rendezte be első tulajdonosa, Salis András. Napjainkra eredeti bútorait restaurálták, további termeket rendeztek be, és kialakították a szabadkéményes cukrászmúzeumot. Maga az épület az 1801. évi tűzvész után tétesült. 1839-ig gyógyszertár működött benne. Erre utal a sarokterem falában található homokkőkép, amelyen a kígyóját tálkájából etető Hygia volt restaurálható.


A cukrászdát 1840-ben alapította Salis András cukrászmester.Salis András 1841-ben vette feleségül Reindhardt János német gyulai cipész lányát, akinek rokona, Reinhardt József 1854-ben átvette a cukrászdát. Reinhardt József 1887-ben bekövetkezett halála után özvegye, Kontúr Róza vezette tovább az üzletet 1900-ig.

Segédje, Balaskó Béla 1900 és 1907 között vitte tovább a hagyományokat. Az ő segédje, Lázár János 1907 és 1924 között gondoskodott a Reinhardt Cukrászda hírnevéről, majd özvegye, Lázár Jánosné 1947-ig működtette tovább. Ekkor szintén segédjének, János Imrének adta át az üzletet egészen 1984-ig. Nem lévén leszármazottja 74 éves korában eladta a városnak és azóta önkormányzati tulajdon. 1952-ben nevét megváltoztatták Százéves Cukrászdára.


A ház copf és empir stílusú elemekkel épült, de magán viseli a korai klasszicista jegyeket is. A díszítő festések által meghatározott termekben korhű és eredeti biedermeier berendezési tárgyak láthatóak. 1840-ből maradt fenn a sarokterem fali polcállványzata, a két aranyozott favázával, és a fedeles cukorkásüvegekkel, valamint a régi edényeket őrző vitrines pult is. Mivel a cukrászda mindig is közösségi hely volt (a boltozatok közepén feltárt falképek töredékei bizonyítják) az 1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni. Főként a 6-7 fős asztalok jellemzőek a cukrászdában. Nagy kincse a cukrászdának egy hasábszekreterben elhelyezett 32 sípos géporgona, amelyet Josef Hain bécsi mester készített 1819-ben.

Az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel, amelyek egyedi látnivalót nyújtanak az országban. 2004-ben a cukrászda életében egy jelentős felújítást hajtottak végre, hogy továbbra is a legértékesebb gyöngyszeme maradhasson a Dél-Alföldnek és ez a csodálatosan szép cukrászda egyedi, különleges élményt nyújtson vendégeinek.


A másfél századon át változatlanul megmaradt cukrászda saroktermének berendezése műemlék, az ebből nyíló két szalont az eredeti mintájára, biedermeier bútorokkal rendezték be. A cukrászda ma is a XIX. század közepének világát idézi. Bár a korral öregszik, a neve Százéves marad. Korábban (száz éven át!) ugyanaz volt a neve: a XIX. század közepétől tulajdonosáról Reinhardt cukrászdának hívták.
Nyitva tartás:
November 1– március 31.:kedd–vasárnap: 10-18 óráig,
Április 1–október 31.:hétfő-vasárnap: 10-22 óráig


Forras : innen ...

1 megjegyzés:

  1. Kár, hogy kimaradt Flóris Frigyes a listából, aki élete csúcsán Londonban 2x is elnyerte a hivatalos beszállítói státuszt a királyi családnál + Churchillnek 20 évig ő készítette a születésnapi tortáit. Ő volt az aki foradalmasítótta a hazai édességcsomagolást. Kozma Lajos, Dankó Ödön, Kaész Gyula dolgozott neki. Ezt érdemes elolvasni: https://florisbook.wordpress.com/

    VálaszTörlés