A muszaka eredete és kora ugyan nem tisztázott, de egyértelműen a Földközi-tenger vidékének étele, a balkáni konyha sajátja. Egyiptomban és a Közel-Keleten is fogyasztanak ehhez az ételhez hasonlatos, azonos vagy javarészt megegyező alapanyagokból előállított, kemencében vagy sütőben sült fogásokat. Többféle változata ismert, manapság azonban főleg a görög muszakát ismerik és készítik.
Ha mégis kíváncsiak vagyunk arra, hogyan indult a muszaka - vagy musszaka - világhódító útjára, akkor találhatunk utalásokat egy XIII. századi arab szakácskönyvben egy hasonló alapanyagokból álló fogásra, illetve névrokonra lelhetünk a levantei musakhkhan-ban. Igaz ez az étel csak nevében emlékeztet a muszakára, hiszen maga a fogás egy csirkés, fenyőmagos egytál. Ha tovább kutakodunk, akkor egy 1862-ben kiadott török szakácskönyvben, a híres oszmán szakács Turabi Efendi könyvében is találkozhatunk az arab ihletésű muszakával, amely apró kockákra vágott zöldséget kever össze darált báránnyal.
A ma ismert muszakát azonban egy Bécsben tanult, sokáig külföldön dolgozó görög séfnek köszönhetjük, név szerint Nikolaos Tselementes-nek, aki egy 1920-ban megjelenő szakácskönyvében vetette papírra a ma ismert besameles változatot. Érdemes megjegyezni, hogy a világlátott úriember 1932-ben Athénban szakácsiskolát is nyitott és több szakácskönyvet írt a görög és nemzetközi konyháról. Nagyon kedvelte a francia konyhát, ennek köszönhető, hogy a muszakában és a görög háziasszonyok konyhájában megjelent a besamel.
A muszaka három alapvető összetevője a zöldség, a hús és a szósz. A legtöbb esetben ezeket az összetevőket rétegzik és összesütik. Természetesen létezik vegetáriánus muszaka is, ahol a hús helyett többféle zöldség szerepel. A klasszikus muszakát sokféleképp variálhatjuk. A zöldségek és a húsok mibenléte nagyban befolyásolja a végeredményt, az egész fogást körülölelő besamel ízesítése is sokféle lehet, sőt a muszakát különféle sajtokkal is megszórhatjuk a csőben sütés előtt, ami szintén újabb és újabb harmóniákkal gazdagítja a fogást.
A muszakába leggyakrabban padlizsán, hagyma, krumpli és paradicsom kerül. Természetesen egyéni kísérleteinknek köszönhetően tehetünk bele főtt sárgarépát, cukkinit, spenótot, paprikát, patisszont, babot, lencsét vagy főzőtököt is.
Fűszerei közé tartozik a keleten is kedvelt fahéj, illetve a fokhagyma, a római kömény, a szerecsendió vagy épp a különféle mediterrán zöldfűszerek, mint a babérlevél, az oregánó, a bazsalikom vagy a bárányhússal remek viszont ápoló rozmaring és menta. Ezen kívül nyugodtan ízesíthetjük a fogásunkat egy kevés borsikafűvel, esetleg citromos kakukkfűvel, zsályával vagy cayenne borssal.
A muszakába illő hús alapesetben bárány vagy birka, de ha sertéshúsból, pulykahúsból vagy marhahúsból készítjük, akkor is nagyon finom eredményre juthatunk. A darált hús elkészítésénél nem csak fűszereket alkalmazhatunk, hanem adhatunk hozzá paradicsompürét, vagy borral is készíthetjük a ragunkat.
A muszaka fontos eleme még a mindent összetartó, krémes állagért felelős besamel, amelyet szintén kedvünk szerint alakíthatunk. Magát a besamelt is fűszerezhetjük, tovább krémesíthetjük tojássárgájával, vagy lecserélhetjük tejszínre, joghurtra, tejfölre esetleg paradicsomszószra is.
Mivel a muszakában nincs olyan anyag, amely a felesleges zsiradékot felszívná, ezért a hús pirításánál, a zöldségek grillezésénél, az összetevők megválogatásánál ügyeljünk arra, hogy a végeredmény ne legyen túl zsíros, mert akkor ez az amúgy is laktató étel nehézzé válik. Érdemes ezért az előre lepirított zöldségeket lecsöpögtetni, a besamelt viszonylag könnyűre készíteni, s a húst minimális olajon pirítani.
A muszaka összeállítása után a sütésre kész fogás tetejét érdemes megszórni valamilyen sajttal. Egyrészt sokkal finomabb lesz a fogás, másrészt a sajt jó indikátor is: ha megfelelő hőfokon sütjük a muszakát, akkor a sajt állagából, állapotából tökéletesen kikövetkeztethető, hogy elkészült-e már a fogásunk. A muszaka tetejére félkemény sajtokat érdemes reszelni: nyugodtan tehetünk rá jó minőségű trappistát, edámit vagy gruyere-t.
Hozzavalok
- 1 kg krumpli
- 0 dkg darált hús
- 1 kis fej hagyma
- 2 cikk fokhagyma (elhagyhato)
- so, bors, keves piros paprika, olaj
- 2 evőkanál sűrített paradicsom
- reszelt sajt (elhagyható)
- Besamell szósz:
- 4 dkg liszt
- 5 dkg vaj , vagy margarin
- 4 dl tej
- 1 nagy doboz tejföl
- 3 tojás
- zsemlemorzsa
Elkeszites
A krumplit hejaban megfozzuk, es amikor langyosra hult karikara vagjuk
A hagymat vekonyra szeleteljuk, uvegesre paroljuk es hozzaadjuk a daralt hust, addig keverjuk ameddig a hus kifeheredik
Sozzuk,borsozzuk, keves vizzel felontjuk, hagyjuk puhulni, kozben megkavarjuk, es ha kell akkor vizzel potoljuk
Amikor a hus puha, akkor hozzatesszuk a sűrített paradicsomot, es az atpreselt fokhagymat
Elkeszitjuk a besamell martast :
A lisztet a tejjel csomomentesre keverjuk, es allando keveres mellett besuritjuk, ne legyen nagyon hig, de nagyon suru sem
Levesszuk a tuzrol es belekavarjuk a vajat
Amikor langyosra hult, hozzatesszuk a tejfolt, es a felvert tojasokat
Egy tepsit vagy jenai edenyt kiolajozunk, meghintjuk zsemlemorzsaval, lerakjuk szeletelt krumplival
Erre tesszuk a husos masszat, es utana ratesszuk a megmaradt felszeletelt krumplit
Raontjuk a tejfolos, tojasos besamellt, es megszorjuk reszelt sajttal
Elomelegitett sutobe tesszuk, es addig hagyjuk ameddig pirulni kezd....
