CSÖRÖGEFÁNK

A farsang hangulatához elválaszthatatlanul hozzátartozik a fánksütés. De  nem mindenki ismeri ennek a népszerű finomságnak az eredetét.
“A fánk európai elterjedésének történetéről két híres legenda él a köztudatban. Az egyik, hogy Marie Antoinette (1755 – 1793) királyné, XVI. Lajos hitvese egy farsangi álarcosbálból megszökött, álruhában elvegyült az utcán kavargó tömegben. Megéhezvén egy mézeskalácsos mestertől vásárolt egy fánkot, amely rendkívül megízlett neki, ezért az őt kísérő lovagoknak meg kellett vásárolnia az egész kosár tartalmát. Később, a karnevál elmúltával a mestert a palotába rendeltette, aki elmesélte a királyné cukrászának a receptet és az elkészítés módját. A királyi cukrász kicsit finomított, módosított rajta és ettől kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává vált a fánk.
A másik forrás szerint a fánk bécsi eredetű édesség. A történet úgy szól, hogy egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozott, így a műhelyét az özvegye vezette tovább. A város legtávolabbi részéről is elzarándokoltak ide az emberek, mert itt volt a legfehérebb és a legfinomabb a kenyér. Ám történt egyszer, hogy egy napon nem lett időben kész a kenyér és a dühös vásárlók vagy üres kézzel távoztak, vagy dühükben cifrákat mondtak. A pékné végképp kijött a sodrából és egy darabka kenyértésztát valakinek a fejéhez akart vágni, de rosszul célzott és a tészta belepottyant a kályhán lévő lábasba, amelyben zsír forrdogált éppen, és a tészta néhány perc alatt aranysárgára sült benne. Ennek a véletlennek köszönhetően született meg az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfen-nak neveznek.”(Forrás: Halász Zoltán: Mesélő szakácskönyvéből)...

Egy masik tortenet

Az eset úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozván, műhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyű az élete özvegy Krapfenénak, mindazonáltal továbbra is az ő pékségéből került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részéből is elzarándokoltak érte az emberek. Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott....., mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, amit éppen a kezében tartott, valakinek a fejéhez akarta vágni. Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illető képén csattant, hanem a kályhán lévő lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek."
(Részlet Halász Zoltán Mesélő szakácskönyvéből) ...

Hozzavalok

• 0,5 kg liszt
• 2 tojas
• 2 evokanal cukor
• 4 evokanal tejfol
• pici so
• 3 dkg eleszto
• 5 dkg olvasztott margarin (vaj)
• olaj a kisuteshez
• vanilias porcukor a tetejere

Elkeszites

Keves langyos, cukros tejjel felfuttatni az elesztot

Egy talban szitalni a lisztet

Hozza tenni a tojasokat,sot,cukrot,tejfolt

El kezdeni dagasztani es dagasztas kozben aprankent hozzatenni az olvasztott vajat (ne legyen forro,csak langyos)

Jo alaposan kidagasztjuk

Amikor az edenyhez,es a kezunkhoz sem ragad,akkor jo

Keves lisztet szorunk rea,letakarjuk,es meleg helyen kelesztjuk legalabb egy orat

Akkor,kb. 3 milimeter vastagsagura nyujtjuk

Azutan egy derelyevagoval tetszes szerinti kockakra vagjuk,es minden kocka kozepet,atlosan 2 cm-re bevagjuk,és a tészta mindket sarkát áthúzni a résen

Forro,bő olajban kisutjuk

Nagyon hamar sulnek,ezert nagyon kell vigyazni,hogy nehogy megegjen

Papirtorlore kiszedni,es meg melegen vanilias cukorral megszorni....